Nemrég olvastam egy bejegyzést a LinkedIn-en, ami megragadta a figyelmem. Az alábbi kép szimbolizálta az író életét, miszerint vannak emberek, akik kritizálnak (ők vannak többen) és vannak, akik – akár kérés nélkül is – segítenek. A bejegyzés írója ezen két feltétel alapján kategorizálta az ismerőseit. Majd feltette a kérdést, vajon mi, olvasók, mi alapján kategorizáljuk és szelektáljuk az ismerőseink?
Nem szeretném elemezni az írást, csak ezzel kapcsolatban, kiemelten a kép kapcsán beugrott egy gondolat.
Rendszeresen kerülünk válaszút elé. A kép tökéletesen szimbolizálja ezt a választási kényszert. Kényszert mondtam, igen, mert azt sugallja, haladnunk kell előre és választanunk KELL, hogy jobbra megyünk, vagy balra?!
Az agyunkat tökéletesen becsapják az ilyen helyzetek és fel sem merül bennünk, hogy átvertek minket. Választunk a két felkínált lehetőségből úgy, hogy normál helyzetben lehet, egyiket sem választottuk volna. De mi is az átverés itt? Hát az, hogy azt sugallja (a kép is és) az adott helyzet, hogy csak a két lehetőség közül választhatunk.
Miközben tanultam, megismertem a Coaching szakmát, elsajátítottam a kompetenciáit, az egyik – számomra akkor nagy – felismerés az volt, hogy nincs olyan helyzet, amikor csak két lehetőségünk lenne. Mindig van egy harmadik, negyedik … sokadik út, amin tovább haladhatunk.
Coaching beszélgetés során, amikor a coachee-nk egy adott helyzetben csak két lehetséges választ ad egy kérdésre, mindig jó rákérdezni arra, hogy „Mi van még?”. Ezt a kérdést addig kell ismételgetni, amíg a coachee hosszas hallgatás után azt mondja „Nem jut már több az eszembe.” Így például rá tudjuk ébreszteni, hogy ne ragadjon le a nyilvánvaló két megoldás mellett, keressen másokat.
Ha a coachee ragaszkodik a két lehetőséghez, akkor érdemes a Csoportos coaching képzésemen megismert eszközt elővenni. A Tetralemma vagy más néven Catuskoti egy logikai figyelem, amelyet Buddhista filozófiai tradícióban használták. Ez egy olyan válaszformátum, amely két alternatívban ismert lehet, és azonban a két alternatív közötti különbségek is megjelennek. Az életben a Tetralemma alkalmazása általában a logikai és gondolkodási kérdésekre használható. Például a dilemmák megoldása, a konfliktusok részletezése vagy a problémák megértése során. Az alkalmazásához nyitottnak és kísérletezőnek kell lennünk, cserébe meglepő élményben lesz részünk.
Vegyünk egy példát: a karrierünkben válaszút elé kerülünk, két pozíció közül kell választanunk. Legyen az egyik a „Csoportvezető” a másik pedig „Szakmai vezető”. A Tetralemma ebben a helyzetben az alábbi négy helyzetet tárja fel:
- Az első lehetőség az igaz -> azaz a „Csoportvezető” pozíciót választjuk
- A második lehetőség az igaz -> azaz a „Szakmai vezető” pozíciót választjuk
- Mind a két lehetőség igaz -> azaz mind a két pozíciót választjuk együtt
- Egyik lehetőség sem igaz -> azaz egyik pozíciót sem választjuk
Az első két lehetőség egyértelmű, ezen nincs mit magyarázni.
Mit jelent azonban az, hogy mind a két pozíciót választjuk? Itt jön képbe a nyitottság és képzelő erő. Lehet például a megoldás az, hogy papíron Csoportvezetőként folytatjuk a munkánk, de ugyanakkor meghagyjuk a teret annak is, hogy szakmai mentorságot is vállalunk. Bizonyos szakmai döntéseket teljes mértékben delegálunk a csoportunk tagjainak, más döntésekben konzultálunk, megint más döntéseket megtartunk magunknak. Így vezetjük is a csoportot, de a szakmai vezetés is megvalósul.
Mit jelent az, hogy egyik pozíciót sem választjuk? Például azt, hogy kialkudunk magunknak egy harmadik pozíciót, amiben támogatjuk az új csoportvezetőt, mint tanácsadó, másrészt részt veszünk senior-ként a szakmai döntésekben is.
A Tetralemma tehát segít abban, hogy amikor úgy tűnik, csak kettő válaszunk lehet egy kérdésre, kitágítsuk a gondolkodásunk és ezáltal találjunk további opciókat, amik újabb gondolatokat tudnak ébreszteni bennünk.
Ugyanúgy, ahogy a világ nem pusztán jó vagy rossz, nem teljesen fehér, vagy fekete, vannak átmenetek, vannak árnyalatok és mindig vannak más lehetőségek, amikor úgy érezzük, csak kettőből választhatunk.
A gonosz az gonosz, Stregobor. Kisebb, nagyobb, közepes, mindegy. Nem vagyok jámbor remete, nem csak jót tettem életemben. De ha választanom kell az egyik rossz és a másik között, akkor inkább nem választok egyáltalán.”
The Witcher (2019) – Netflix