Az egyik reggel fogmosás közben a tükörbe néztem és az jutott az eszembe, hogy borotva habot kell vennem. Aztán borotválkozás közben a napi feladataimon kezdtem el gondolkodni. A munkahelyemen a hétvégi programot tervezgettem, a hétvégén pedig a munkahelyi feladataimon morfondíroztam …
Szerintem más is így van ezzel. Gondolatban soha nem ott vagyunk, ahol a testünk van és ezért sokszor nem élvezzük igazán azt, amit éppen csinálunk.
„Legyünk ott gondolatban, ahol a lábaink vannak!„
hallottam egy jól felépített előadásban ezt a mondatot. A szerző nyilván nem konkrétan a lábakra gondolt, hanem úgy általánosságban a fizikai valónkra. Bár a fenti mondat kicsit Coelho-i magasságokban van, jól megragadja ennek a kompetenciának a lényegét.
A definíció szerint a tudatos jelenlét coaching kompetencia az jelenti, hogy a Coach
teljes tudatossággal van jelen az ügyfélleI egy nyitott, rugalmas, megtartó és magabiztos kapcsolódásban.
ICF Coaching kompetenciák
Azt gondolom, hogy a fent leírt gondolati eltévelyedéseink egyik fő okozója a tudatosság hiánya. Ha képesek vagyunk arra fókuszálni amit csinálunk, tudatosan kizárni a külső, zavaró tényezőket, nemcsak élvezni fogjuk a tevékenységet, de sokkal minőségibb lesz a végeredmény is.
A coaching-ban ez a tudatosság kötelező. Tudatosan kell kizárnunk a környezetet és teljes figyelmünket az ügyfél felé kell fordítanunk. Sok helyen mondják és írják, hogy egy coaching beszélgetéshez olyan helyszínt kell választani, ahol a coach figyelmét nem terelheti el semmi az ügyfélről. Nem egyszer hallottam már, hogy különböző menőnek számító vállalkozók az ügyfeleikkel egy kávézóban találkoztak. Ez bár kényelmes és hangulatos lehet, a háttérben folyó jövés-menés, a beszélgetések nem tudnak nyugodt környezetet biztosítani egy igazán jó coaching alkalomhoz. A munkahelyemen egyszerűen meg tudom oldalni a zavartalan környezetet, szerencsére van jó néhány kisebb-nagyobb helység, tárgyaló, ahol el tudunk vonulni a kollégákkal. A magán ügyfelekkel pedig leginkább az otthoni helyszínt preferálom. Ez nemcsak kényelmes, de azzal, hogy beengedem az intim szférámba az ügyfelet, bizalmat is tudok ébreszteni, hiszen nyíltan megmutatom a magánéletem egy szeletét. Ez a szelet természetesen csak a nappalit fedi le, bármennyire is vonzó vagyok az ügyfél szemében, a hálószobába nem invitálok be senkit.
De a tudatosság itt nem áll meg, nem elég csak figyelni az ügyfélre, őszintén érdeklődőnek is kell lennünk. Fontos azonban azt szem előtt tartani, hogy az érdeklődésünk ne öncélú legyen.
Egy barátomnak meséltem egyszer, hogy a családunk kiegészült egy új taggal, egy kiskutyával. Ő rögtön rákérdezett, hogy milyen fajta, tenyésztőtől jött-e, vagy menhelyről. Miért nem menhelyről, miért ezt a fajtát, miért nem egy másikat. Mit adunk neki enni, mennyiszer visszük sétálni, visszük-e eleget, nem visszük-e túl sokat … és még sorolhatnám. A beszélgetés alatt végig az a rossz érzésem volt, hogy nem arról beszélünk, amiről szerettem volna – megosztani az örömöt, hogy egy kiskutyánk van – hanem mindenféle másról, ami a barátomat érdekelte.
A coaching-ban fontos megértenünk az ügyfelünket, a helyzetét, az azt befolyásoló dolgokat, a körülményeket. De ne azért kérdezzünk egy adott téma részleteiről, mert felkeltette a kíváncsiságunk, hanem azért, hogy az ügyfélben tudatosítsuk azokat és azért, hogy vegye észre azokat az összefüggéseket, netán ellentmondásokat, amiket mi, külső szemlélőként másképp látunk, láthatunk.
Az őszinte, megértő figyelem ezeken túl segít építeni a bizalmat és segít az ügyfélnek megnyílni nem csak a témában, de az érzelmeiben is. A tudatosság az érzelmek tekintetében is nagyon fontos. Akármilyen témáról beszélünk, az érzelmek minden esetben szerepet játszanak mind az ügyfél, mind pedig a coach oldalán is. Egy ügyfelem az egyik beszélgetésünk során elmesélte, mennyire nehéz volt neki visszatérni az anyaságból a munkába és bár a magánéletében, a családjában magabiztosan lépett fel, a munkában úgy érezte, haszontalan és semmire sem jó. Ahogy részletezte a körülményeket, akaratlanul is elsírta magát, majd szabadkozni kezdett. Megnyugtattam, hogy ugyanúgy, mint a nevetésnek, a sírásnak is helye van a coaching beszélgetésben.
Coach-ként segítenünk kell az ügyfelünket, hogy bátran és biztonságban megélhesse az érzelmeit. Ugyanakkor figyelnünk kell arra is, hogy az empátiánkat fenntartva mi magunk érzelmileg ne vonódjunk be, ne tévedjünk el, mert így tudjuk a legjobban támogatni őt. Sok esetben tud segíteni a csend ilyenkor, pár bátorító és megerősító szó után. Támaszt tud nyújtani és magabiztosságot tud adni az ügyfélnek, hogy át- és megélhesse az érzelmeit.
De nem csak ekkor, más helyzetben is jobb tud lenni, ha csendben maradunk.
Nem egy beszélgetésnél tapasztaltam már meg, hogy mennyire ösztönző és felszabadító tud lenni az, ha egy-egy kérdés, vagy visszajelzés után csendben maradok és hagyom az ügyfelet „dolgozni”. Ilyenkor szinte hallom, ahogy kattogni kezdenek és egyre gyorsuló ütemre forogni kezdenek azok a bizonyos fogaskerekek és bekövetkezik az, amire minden coaching beszélgetésben vágyunk. Az ügyfélnek felcsillan a szeme és beugrik neki a megoldás, felvillan előtte az út, amin tovább tud haladni.
Semmihez sem hasonlítható az érzés. Igen, megcsinálta! Ő, az ügyfél. Ezek számomra a legfelemelőbb pillanatok, amik visszaigazolják, hogy érdemes volt erre a pályára lépnem.
A sorozat előző és következő témája:
Coaching kompetenciák 4. – Elősegíti és fenntartja a bizalmat és biztonságot <<<< | >>>> Coaching kompetenciák 6 – Aktívan figyel / hallgat