Honnan tudjuk, hogy az, akihez ‘coaching’-ra megyünk nem egy kókler, sarlatán, hanem ténylegesen jó coach?
Ha olyan coach-hoz megyünk, akit nem valamilyen közeli ismerősünk ajánlott, bizony jogosan merülhet fel bennünk ez a kérdés. Hogyan tudjuk eldönteni, hogy nem idő- és ne adj Isten pénzpocsékolás, amire elszántuk magunkat?
A Nemzetközi Coaching Szövetség (Internationa Coaching Federation) a megalakulásakor létrehozott egy Etikai Kódexet illetve meghatározta azokat a kompetenciákat, amikkel egy Coach-nak rendelkeznie kell, amitől alkalmas lesz egy coaching folyamat végigvitelére.
Ebben a bejegyzésben csak felsorolom a nyolc kompetenciából az első négyet, a soron következőben pedig a másik négyet, mind a két bejegyzésben egy rövid magyarázattal. Későbbi bejegyzésekben fogom majd egyesével, részletesebben leírni az összes kompetenciát, hozzáfűzve az én saját nézőpontomat és azt, én hogyan tudom az adott kompetenciát képviselni. Nem célom „feltalálni a spanyol viaszt”, azaz nem csupán ismételni akarom a mások által már többszörösen leírt dolgokat.
Mindezt azért teszem, hogy bemutassam a saját coaching működésemet, bemutassam a coaching kompetencián keresztül saját magam. Remélem a leírtakon keresztül sikerül jobban megismerni engem és megalapozni egy közös munka, egy közös út első lépéseit.
De nézzük először a kompetenciákat sorra (a pontos definíciót az ICF Magyar tagozatának ICF coaching kompetenciák oldaláról idézem):
1. Etikusan viselkedik
Érti és következetesen betartja a coaching etikai irányelveit és a coach-szakmai normákat.
Ez a kompetencia három fő részből tevődik össze: etikai irányelvek, szakmai normák, szakmai határok.
Az etikai irányelvek betartása olyan, mint közlekedésben a KRESZ. Aki tisztességesen és becsülettel végzi a munkáját, betartja a szabályokat. Számomra ez ennyire egyszerű. Ha jó coach akarsz lenni, nincs kifogás, nincs kibúvó.
A szakmai normák szintén nem olyan bonyolultak, tulajdonképpen egy normális embertípust írnak le. Ez se bonyolult.
Korábbi bejegyzésemben (Mitől coach a coach?) írtam a különböző szakmákról, miben különböznek. „A cipész maradjon a kaptafánál.” Ha tudjuk hol kezdődik és hol végződik a coaching, egyértelmű lesz ennek az elvárásnak a teljesítése is.
2. Coaching szemléletben működik
Nyitott, kíváncsi, rugalmas és ügyfélközpontú szemléletet fejleszt és tart fenn.
Ez a kompetencia részben a coach ügyfélhez, részben pedig a saját magához való hozzáállását írja le. A coach-ok hisznek abban és azzal a feltételezéssel élnek, hogy az ügyfél ismeri legjobban a saját körülményeit és Ő maga alkalmas a leginkább az elakadásai, problémái megoldásában. Ugyanakkor a coach tisztában van a saját érzéseivel, tudatosságával, tudásával és ezt folyamatosan fejleszti a mindenkori ügyfeleivel történő közös munka javára. Mindemellett a coaching alkalmak során folyamatosan reflektál mind az ügyfélre, mind pedig saját magára. A coaching szemlélet nagyon fontos kompetencia. „A jó pap holtig tanul.” Ez igaz a coach-okra is. A jó coach folyamatosan tanul, mind külső forrásból, azaz képzésekből, konferenciákból, más eseményekből mind pedig saját munkájából, tapasztalataiból és érzéseiből. Ebből a folyamatos tanulásból, fejlődésből pedig nem csak saját maga, de az ügyfelei is profitálni fognak.
3. Megállapodásokat köt, és azokat megtartja
Partnerségben az ügyféllel és más érdekelt felekkel (stakeholder) tiszta és egyértelmű megállapodásokat köt a coaching-kapcsolatra, -folyamatra, -célokra és -tervekre. A teljes folyamatra és az egyes ülésekre egyaránt szerződik.
Ez a kompetencia azt írja le és szabályozza, a coach milyen keretrendszerben dolgozik együtt az ügyféllel. A nyolc kompetenciából talán ez a leginkább praktikus és konkrét. Segít megérteni a coaching folyamat szabályrendszerét illetve az egyes coaching ülések kereteit, elvárásait. Mi tartozik bele a folyamatba, hogyan kezdünk neki a coaching-nak technikailag, kik és mi befolyásolja a coaching menetét, hogyan definiáljuk a „készen vagyunk” fogalmát …
A coach-nak tehát nem csak a mentális síkon, de a realitás talaján is meg kell állnia a helyét, hiszen akármennyire is a lelkét simogatjuk az ügyfélnek, a bizalmin túl ez egy üzleti kapcsolat, aminek bizony szigorú szabályai kell legyenek. Aki ezen kompetenciában jártas, annak nem kell attól tartania, hogy szétcsúszik minden körülötte, mert mederben tudja tartani a folyamatot annak minden aspektusát figyelembe véve.
4. Elősegíti és fenntartja a bizalmat és biztonságot
Partnerségben az ügyféllel biztonságos és támogató teret hoz létre, amiben az ügyfél szabadon megnyilvánulhat. Fenntartja a kölcsönös tiszteletet és bizalmat.
Míg a harmadik kompetencia a materiális kereteket biztosítja, ennek a kompetenciának a birtokában a coach a mentális, lelki biztonságot nyújtja az ügyfélnek. A coaching beszélgetés során az ügyélben el kell oszlatni minden kételyt a coach-al szemben és biztosítani kell egy olyan környezetet az ügyfél számára, ahol szabadon és bátran elmondhat és megoszthat bármit a coach-al. A coach-nak tehát tisztelettel, megértéssel, empátiával kell az ügyfélhez közelednie és támogatnia kell őt abban, hogy szabadon kifejezhesse érzéseit, megélhesse gondolatait és saját stílusában, nyelvezetében, identitásában oszthassa meg a coach-al a mondanivalóját. Ez a kölcsönös, tiszteletteljes bizalmi légkör az, ami nélkül nem lehetséges a hatékony coaching folyamat. Ebben az esetben csak fekete-fehér színek vannak, nincs félmegoldás, nincsenek a szürke különböző árnyalatai.
Ez volt tehát az ICF kompetenciákból az első négy. A következő bejegyzésben a következő néggyel ismerkedünk meg a fentiekhez hasonlóan röviden.